Joker ajándék: zamio

Zamioculcas, ejtsd zamiokulkasz. 

Egy örökzöld növény, ami most irtó trendi a kávézókban. A legjobb ajándék hosszabb távú eseményekre, értem ezalatt a gyermek születést, új iskola kezdését, vagy ilyesmit, amivel szimbolikusan együtt nőhet a növény.  Jelentem örömmel, hogy ez a példány még engem is túlélt, szóval igen strapa bíró. Kollégista életszituációm miatt hetente egyszer volt megöntözve, cserébe akkor "elárasztásos technikával". 18. születésnapomra kaptam és 23 éves koromra kinőtte a szobámat. Ugyan virágzik, de a virága nem különösebben szép. A fotózott példány az irodánkban burjánzik. Akkor lesznek ennyire szétterjedő hajtásai, ha forgatjuk, ha nagyjából mindig egyik oldalával néz a nap felé, akkor nagyjából egyfelé is fognak állni az ágak, mint ahogy azt a kávézós példányokon látjuk. 

A képen látható növény arányaiban még éppen jó cserépben van, ha úgy látjuk, feszeng a cserepében, érdemes átültetni. (A szakik szerint túl nagyba sem érdemes, mert akkor levelek helyett gyökérzetre gyúr.)

Húsos leveli vannak, amelyek a zöld összes árnyalatát képesek megmutatni. Nálunk otthon a déli oldalon van ablak közelben, és nagyon nő, de itt az irodában se lusta, pedig itt kevesebb fény éri. 15 fok alatti hőmérsékletet nem szeret, de azt jobbára mi sem, szóval ez rendben is volna. Kisgyereknek kutyának ne nagyon hagyjuk lelegelni, mert kicsi mértékben régen gyomororvosságnak használták, nagy mennyiségben viszont mérgező. 

Végezetül köszönjük meg a kelet-afrikai Ghánának, hogy ilyen szépségeket termel nekünk. Vidéken már egy ezres körül hazavihetünk egyet. A pesti árat még nem mertem megnézni. 

A nagy Rózsateszt

Előre megjegyzem, hogy ebben a posztban a megszokottnál szubjektívabb tartalom várható.

Rózsát kapni: minden lány álmodik erről, aki talál magának udvarlót ( remélhetőleg nem udvari bolondot) az kap is. De milyen a tökéletes rózsa? Vörös vágja rá az egyszerű férfiagy. És ezzel nem is mond rosszat, hiszen semmi baj azzal, ha valaki mainstream. (És azt sem szabad elfelejteni, hogy én azért a virágsznob szemszögéből írok picit..) Én azonban a tökéletes rózsának nem a vöröset mondanám. De kezdjük az alapszabályokkal:

• ne legyen művirág
• ne legyen festett (kékre szokták még pedig úgy hogy felszívatják vele a festéket)
• legyen bimbósabb, hagy nyíljon ki leendő tulajánál, aki ki is száríthatja, ha szeretné megőrizni.
• erre is áll, hogy pénztárca kímélőbb vidéken szerezni, (persze egy szál virágért az ember nem utazik) mert egyébként is nagy ár különbség lehet rózsafajták között, de másfélszeres, meg dupla árakon lehet Pesten beszerezni. 

 a zöldtől a krémszínűn keresztül
egészen a rózsaszínig terjednek a színek 

Szóval: nálam a tökéletes rózsa több színben pompázik. Szegfűnél úgy hívták ezt hogy cirmos. Legyen más színű a szirom széle, mint a virág közepe, és a szirom közepén jöjjön ki a fő szín. Ez lehet egy halvány rózsaszínes krémszínű változat, de akár lehet tűzpiros-narancssárga színkombináció is. Ami még nagyon trendi az az igazi sötét lilás rózsaszín, mondhatnám sötét mályva, de mint tudjuk férfiaknál ilyen szín nem létezik. Egyébként picit a színekről: a vörös ugye a szerelem, a fehér a nagyrabecsülés, a rózsaszín a kecsesség színe. A sárga vitás, vannak akik azt mondják a sárga az irigység színe, de gyors körkérdésemre a lányok mind azt válaszolták szívesen kapnának, mert élénk, üde, vidám. Persze ezeket a tradíciókat ma már kevesen ismerik és veszik figyelembe. 

Amire még nem szoktak rá a férfiemberek, -  pedig gyönyörű -  az a csokros rózsa, (vagy fürtös?) amin egy szálon több kisebb virág van. Kevésbé jól néz ki önmagában, de egy kis rezgővel ( lásd a képen a pici fehér virágokat) megbolondítva máris egy kész csokor érzetét kelti. (Kerttulajdonosoknak jó hír, hogy a pünkösdi- és bazsarózsa újra fénykorát éli, ezért ez is bízvást adható.)

kép forrása:  http://ceffaviragboltja.blogspot.com/2011_02_13_archive.html

Való igaz a nóta: "nincsen rózsa tövis nélkűűűűl", de azért mi megkérhetjük az eladót (ha magától nem tenné), hogy amennyit lehet, szedjen le róla, és máris kevésbé kínos szorongatni, miközben az áhított randipartnert várjuk. 

Romantikus rózsázást mindenkinek!

Ovis ballagási hepaj

Nem olyan régen kapták fel az ovisok komoly szemkisírós ballagtatását. Előtte a csöppek kaptak egy ballagós  tarisznyát az ovitól, meg műsort adtak a szülőknek és kész. A káosz olyan három négy éve harapózott el, mikor igazi felnőttes kazlakkal lepték meg a törpöket (képzelem, mennyire örültek...)

 Ez a kilengés azóta helyrebillent: most aranyos, gyerek kompatibilis, pici dolgokat illik adni. Némi képes ízelítőt adok édesanyám kínálata alapján. Ezeknek a kis csokroknak előnye még, hogy nem a virágos készíti őket, hanem ő is készen veszi. 

ez itt a balon egy farkasbőrbe bújt bárány!

Aranyszabály: ha bonbonos, vagy valami barbis csokrot rendelünk, azt tegyük meg jó időben (legkésőbb 2-3 nappal a ballagás előtt), mert sok időt vesznek igénybe, ugyanakkor mivel nem élő virágról beszélünk eláll. A barbis csokorról amúgy is lebeszélnék mindenkit: nem is különösebben szép, de irtó nehéz megállítani egy csokorban.
Ezek a csokrok jóformán csak papírból és textilből állnak, de előfordul, hogy szárazvirág, illetve polifoam virág is akad bennük. 

felhívnám a figyelmet a polifoam virágra

Ha olyan kislánnyal van dolgunk, akiről tudjuk, hogy mégis örülne a virágnak, akkor vigyünk egy szál szép valamit, egy rózsaszín organza szalaggal. Nagyobb csokrot egyedül az óvónéniknek éri meg adnunk, ezeket is megéri rendelni, hiszen ilyenkor nem olyan nagy mennyiségben rendelnek be vágott virágot az árusok. 

Már ovis ballagási szalagok is léteznek, persze szöveg nélkül, rajzokkal. Túl sok értelmét nem látom, de természetesen egy opció. 

Művirág etikett

Elsőként szögezzük le, hogy művirág és művirág között is van különbség, néha mérföldes. Van a teljesen fröccsöntött műanyag, amiből teljes koszorúkat árulnak, csak 65+-os korosztály keresi és teljes esztétikai öngyilkosság. A google képkereső például ilyen még csak ki sem ad, hogy megmutassam. Majd ha haza jutok, pótolom az illusztrálást.

íme a pótlás...

A leggyakrabb felhasználású művirág a selyemvirág. Ez az ami egyetlen esetben megbocsátható: koszorúban, koporsó díszben. Akkor is inkább akkor, amikor olyan kánikula vagy fagy van, hogy az élő virág nem igazán tudna kitartani. Pozitívuma, hogy ha nem lopják el a temetőből (nálunk ez  már majdnem tradíció), akkor koszolódása esetén egyetlen tusolással újszerűvé varázsolható. Idővel persze fakul a napfénytől. Vigyázat, nagyon ésszerűtlen színűeket is lehet kapni az egészen UV rózsaszíntől az UV narancsig. Lehet belőle kapni csokrokat, meg cserepes virágot mímelő darabokat is, de ne tegyük, ha nem akarjuk elborzasztani a hozzánk érkező gyanútlan vendéget! (Barátommal egymástól függetlenül egyetértettünk abban, hogy váló ok.) Olyan éttermet pedig azonnal hagyjunk el, ahol ilyennel dekorálnak, mert ha ez az igényesség jellemzi a külcsínt, az ételünk is sanszosan tele lesz olcsó csalódásokkal. 

Ami viszont szabadon felhasználható, noha nem élő virág, az egy nagyon érdekes anyagból van: ahhoz tudnám leginkább hasonlítani, amiből az úszó deszkák vannak, amibe kapaszkodva úszni tanítanak a tanfolyamokon. Tapintásra puha, szivacsos anyag, ahogy anyukámtól megtudtam így is hívják a szakik: polifoam virág. Ezeket általában különállóan még nem is lehet kapni, inkább csak kompozíciókban: asztaldíszekben, fali díszekben - sokszor szárazvirágok között el-eldugva. Eddig még csak rózsát és kálát láttam belőle jellemzően, szóval mondjuk szegfűt ne keressünk ebből a válfajból, az anyag valószínűleg erősen behatárolja a felhasználást.  

http://www.meska.hu/ProductView/index/416630

Azért mégis a leginkább járható út a nem élő virágok műfajában az a szárazvirág, meg különféle termésdíszek. ezekkel lehet dekorációs alkotásokat csinálni, ballagási csokrok is vannak belőle, és koszorúkon/ adventi koszorúkon is jól mutat. Temetőben esős időben nem a legidőtállóbb, de az  élő virágnál tovább tart mindenképpen. (Ha ilyet veszünk, kérjük meg az eladót, hogy lakkozza meg kicsit  - jelzem ez  nálunk alap szolgálatás - és akkor a vízállósága is növekszik)

http://www.viragszolgalat.hu

Ballagási csődület és a kazalgyár

A ballagások elengedhetetlen kelléke a virág: díszítésnek, hálából tanárnak, emlékül a ballagó diáknak. Ez is egy csúcsszezon a virágboltosok életében ennek minden örömével (bevétel) és terhével (munka dömping, éjszakázás). 

Érdemes: rendelni telefonon, vagy személyesen. Sokan elfelejtik, hogy azt a pár szál virágot nem a bolt betonján termelik, hanem azt bizony még be is kell szerezni (majd egy későbbi alkalommal erről a kalandról is írok). Ezért az ideális, ha 3-4 nappal előtte megrendeljük a csokrainkat. Ez nem csak a virágosnak jó, hanem a vevőnek is, hiszen mire megérkezik, a mű készen várja. Nem kell sorba állni, soron kívül történik a megrendeltek kiszórása. Nálunk itthon ez úgy néz ki, hogy míg anyukám vesződik a most beesőkkel, akiknek azonnal virág kell (képtelenek voltak előre gondolkodni), én a hűtőkamrából rohangálok előre a megrendeltekkel. sokszor, mire beérnek az ajtón én ott is állok a kezemben a virágjukkal, és a cetlimmel, amin ki van számolva tételesen melyik csokor mennyit kóstál és mi a végösszeg. Hála az égnek, az ilyen virágos alkalmak, mint temetés, esküvő, ballagás, névnap nem a semmiből törnek ránk, mint a nyári vihar. Érdemes kicsit előre gondolkodni és nem az utolsó pillanatra hagyni a kívánságainkat. Nem beszélve arról, hogy a beesők, már szűkebb kínálattal találkoznak, míg aki előre rendel, az a z extrém kívánságait is előadhatja, hiszen az elkövető virágos,  még a beszerzés előtt áll.

Ha mégis előfordul, hogy az ember rendelés nélkül esik be a ballagáskor méltán zsúfolt üzletbe a leggyorsabban és könnyebben úgy ússza meg, ha választ valamit, ami már kész van. Pl. ilyen a szárazvirágos csokor, vagy a plüssös csokrok.

Trendek: már nem divat a nagy kazal, jó ha a csokrunk esztétikus, de nem öli meg cipelőjét. Inkább a virágok minőségét illetően kompenzáljunk, azaz különlegesebbet válasszunk inkább, mint sokat. Távolabbi rokon, vagy búcsúztató diák már elég, ha egyetlen szál virágot ad, egy stílusos organza masnival, egyéb csomagolás nélkül. A nagykiterjedésű virágokat is kerüljük: így a kardvirágnak leáldozott, valamint a liliomot is csak rövidre vágva merjük bevállalni. Maradnak a kicsi, jól fogható gömb alakú csokrok, illetve a hosszabb elrendezésű (ennél fogva kényelmesen karra fekvő) kiscsokrok. Azt hiszem, minden posztomban el fogom mondani a kötelezőt: művirág, kosár, celofános csokor ki van zárva. Persze az alázatos virágos elkészíti nekünk, ha ezt kérjük, de alapos ciki, és egészen biztos, hogy egy mai gyerek nem örül neki. Ami még ízlés elleni csernobil: a kékre festett virág. Ezt eleink általában rózsával és szegfűvel követték el: előbbivel felszívatva a festékanyagot, utóbbit egyszerűen és orvul lefújva festék spray-vel.

Lányos-fiús: Fiús virágok általában, amelyek a kék-zöld, esetleg mélybordó, vagy barnás színekkel bírnak, illetve a neutrális fehér, ami joker. Ami sűrűn kerül fiú csokorba, az a kála ( vigyázni, a szára fog, oda lehet az öltöny!!!), flamingó, írisz. A sárga, barackos és rózsaszínes árnyalatok maradnak a lányoknak. Még mindig illik páratlan számú virágszálban gondolkodni (persze, ha nem egy kazallal rendelünk, mert olyan 8-9-10 után már úgysem látja át a szem, hogy pontosan mennyi…) Ma már ballagási szalagok terén is akad színválaszték, ezt ildomos egyeztetni a csokor leendő színeivel.

Ha ismeretlen embernek kényszerülünk virágot adni, vagy olyannak, akiknek nagyon kevéssé ismerjük az ízlését, maradjunk a visszafogott fehérnél, krémszínűnél, drappnál, zöldnél.

Szalagtanács: ne csak a mintát nézzük, hanem fontoljuk meg az idézetet, elvégre ez a lelki útravalót hívatott hordozni, amivel felruházzuk szegény kamaszt a további életútjára. Ne elégedjünk meg egy szép pillangóval, vagy bölcs bagollyal.

Csomagolási kódok: ma egyetlen dolog működik jól csokrokon, ami úgy hívnak: „nyitott”. ez lehet merített papír, vagy bármiféle mintás celofán, de a lényege, amint hangzik is: csak alulról veszi körül a virágot, nem veszi egészen körbe, mint nagymamáink bokrétáit az átlátszó celofán. Ha utazunk, akkor érdemes a nyitott csomagoláson túl még egy selyempapírba betekertetnünk a csokrunkat, mert kevésbé sérül. Jobban bírja a szelet és a rázkódást. 

1. Alaptétel: vidéken a levegő és a virág is más

Vidéki virágosnál minden esetben jobban járunk, mint Budapesten. Elnézést az érintett fővárosi üzletektől. Ugyanis vidéken a boltos érdeke megtartani a vevőkörét. Budapesten, ha egy betévedőt átvernek (mást kap, mint amit akar, vagy lekonyul a virágja hamar), majd jön a következő. Sosem olyan friss az áru, mivel nincs hely hűtőkamrának (meg az ideig-óráig bérelt üzlethelyiségbe nem is akarnak beruházni), ezért inkább kémiai szerekkel próbálnak mű frissességet fenntartani sokhelyütt. Így a költemény a célszemélyhez érve lekókad. Ha egy vidéki boltba bemegyünk ezért tűnik kevesebbnek a vágott virág választék: mert a hűtőből hozzák elénk, nem poshad egész nap a kirakatban.

Ha temetésre, vagy ballagásra vagyunk hivatalosak, akkor is érdemes utánanéznünk a helyi virágos telefonszámának és nála rendelni. Az esetleges helyi szokásokkal is ő van tisztában, mi több vidéken a temetésekre általában díjmentesen ki is szállítják a koszorúnkat, nem kell a hónunk alatt hurcolni. Azt a ciki helyzetet is megelőzhetjük így, hogy az elhunyt legszorosabb hozzátartozóinál nagyobb, impozánsabb koszorút vigyünk, erős feltűnést keltve. A vidék mellett szólnak az árak is.

Hogy mennyire megéri a vidékkel tervezni arra szolgáljon egy adoma: Anyukámhoz jött egy idős bácsi, akinek a pesti menye a lelkére kötötte, hogy tőlünk hozzon virágot, mert mindig az tart a legtovább, amit innen Gombáról visznek (pedig ez még utazik is). Ennyi!

Ars strelicia –avagy miért ez az egész?

A szobám alatt egy virágbolttal nőttem fel, amit történetesen anyukám vezet. Dömping időszakban magam is belekontárkodom és önkénteskedem a munkába és látom a tipikus félreértéseket a viráglaikusok és a szakik között… Sőt, magam is ráfáztam már, amikor idegen helyen nem azt kaptam, amit akartam. Ezért gondoltam, hogy írok olyanoknak, akik stresszelnek attól, hogy be kell menniük az émelyítően édes illatú falatnyi helységbe, csupa törékeny dolog közé és szembenézni a kesztyűskezű kérdezőbiztossal: „Mit parancsol?”

Szeretnék egyszerű tippeket adni egy-egy ilyen feladat megoldásához mellőzve a szaksznobizmust, és megelőzve azt a csalódást, hogy amit kaptunk az egészen más, mint az elképzeléseink, vagy esetleg, hogy vissza kelljen kullognunk, mert a megbízó női szerv (anya, hölgyszerzemény stb...) elégedetlen.